...eljutok az "elfogadható" állapotig, vagy legalábbis addig, hogy én el tudom fogadni, ami nem feltétlenül egyezik meg az emberiség normálisabbik részének véleményével. Már csak pár dolog hibádzik, mert az elmúlt pár hétben szárnyakat kaptam, és sikerült sokat haladni a lakással.
Elöljáróban annyit, hogy a fotók kivételesen istentelen jók lettek. Nyilván nem az én érdemem, fotózási tehetségtelenségem időnként odáig képes terjedni, hogy az exponálógombot se találom el... Scandinavian point Judit jött át körbelőni a lakást, a látvány az ő keze munkája.
Mint az első képen is látható, a padló fehér lett. Bénázgattam egy sort zománcfestékkel, de amikor a negyedik réteg se fedett rendesen, feltört belőlem a hiszti facebookon. A Merci-Ancsa dekor Ancsábbik felétől kaptam egy fejmosással felérő tanácsot, amit alaposan megfogadtam, és így sikerült eljutni a jelenlegi állapotig, ami már csak kicsit borzasztó, kell még egy kis javítgatás, hogy a maximalista énem is lenyugodjon. Sajnos elfogyta magát a matéria (ami a Tikkurila Unica Floor Paintje), és maradt két jókora, festetlen szakasz, az egyik ráadásul jól látható helyen, szóval lesz még egy meccsem a padlóval, de már csak januárban. Viszont szombaton fotózás, szóval berendeztem úgyahogy, aztán vártam a sztájliszt gurura, hogy megalkossa a tutit. Nem csalódtam.
A tulipánok a sztájling részei, nem maradtak nálam. Így utólag kezdenek hiányozni... Be kell szereznem valami gazt az asztalra. Vagy valamit.
És most essen szó azokról az izékről, amikkel haladgattam ugyan, de még nem nevezhetőek késznek. Elsőnek a konvektor burkolata. A teteje elkészült, megkapta a meleg levegő áramlását biztosító lyukakat, meg egy adag fekete festéket, illetve felszereltem a helyére az oldalfallal együtt. Ez utóbbi félkész, még festetlen és a rácsozata is hiányzik, a frontoldali ajtó pedig még csak a mesékben létezik, mert abszolút nem volt időm foglalkozni vele, de ezen a héten sor kerül rá is.
Íme. Azért az már látszik, hogy ha kész lesz, klassz lesz. De, látszik.
Van még némi restanciám: a régi szekrények. Pocsék állapotban vannak, de a formájuk tökjó, és roppant hasznosak abban, hogy el tudom bennük dugni a kacatjaimat. Első gondolatom a csiszolás volt, mert natúrban valami eszeveszett jól néznének ki (szerintem), de rezgőcsiszolóval az évtized végéig se végeznék velük, excentere meg kb. senkinek nincs, akit ismerek. Második gondolatom a szürkére festés volt, de miután hetekig győzködtem magam, hogy jó lesz szürkén, jött egy isteni szikra (meg némi ráhatás) és most ismét a csiszolás a listavezető. Mivel hajlamos vagyok filózni a dolgokon, szerintem ez is januárra tolódik.
És persze Ercsit is el kell küldeni a plasztikai sebészhez, mert már lógnak a... Lógnak.
Jelenleg ennyi. Biztos tudnék még írni a szenvedéseimről, de így is kész csoda lesz, ha eljuttok a végéig. Meg aztán hagyni kell valamit a köv posztra is. ;)