Sajnos meglehetősen türelmetlen vagyok. Még a régi festéket se kapartuk le a falakról, de nekem már a berendezés járt a fejemben. Persze, így működik a tervezés, de a dohányzóasztalnak a legvégén kellett volna jönnie.
De nem.

Ha visszatekerhetném az időt, nem csinálnám meg. 
Erős felütés, de a lényeget visszaadja. Szívás a köbön. Ha a felújítás alatt álló ingatlanban vagy kénytelen élni, ne csinálj ilyet. Ha két szobád van, és van egy enyhe mazochista beütésed, talán. Iszonyatos por, teljesen mindegy, mit csinálsz, az egész lakásban mindenhol!
Ja, és pormaszk kötelező akkor is, ha semmit se ér (merthogy nem).

Inspiráció akad bőven, tele vele a világháló.

...hogy rámszakadt a vakolat.

Vannak előzményei is, de talán ne menjünk vissza a születésem körülményeiig.

Mivel a fal egyedi színű volt, esélyem se volt egy gyors vakolás-festés kombóval megúszni, ezért a teljes felújítás mellett döntöttem, és elkezdtem kutatni a lehetőségek és a low budget dizájn ötletek után.
Pinterest, természetesen.
Rövidesen belefutottam az indusztriális lakberendezési stílusba, ami ugyan távolról sem low budget, viszont annál izgalmasabb, rengeteg alstílussal, áthallásokkal, összefonódásokkal és natúr téglafallal, amiért gyerekkorom óta odavagyok.
Később valahogy leesett, hogy az industrial stílust alapvetően loft lakásokra szabták, az én otthonom viszont nem egészen 35 négyzetméter, így a lehetőségekhez kellett alakítani az első ötleteimet. Itt jött képbe a skandináv dizájn, ami nem csak hogy a tisztaságmániámhoz passzol, de kis lakásokban is remekül érvényesül, mivel világos, letisztult és egyszerű. Mellesleg a low budgethez is közelebb áll...

A blog erről a két stílusról, kombinálhatóságukról és az egyéb, számomra beleillő dolgokról szól majd, illetve arról, hogyan is valósítom ezt meg a miniatűr otthonomban.