Indusztriáliában elég régóta divat a térkép, mindegy, hogy milyen, csak térkép legyen, keretezve vagy csak lógatva, tapétaként és poszterként is rettenet menő. Nekem is van egy, a Finnország autóstérkép a sarokban lécek közé feszítve, de nem elég, kell még, sok. Mindenáron akartam egy nagyméretű világtérképet az étkezőasztal fölé, lehetőleg domborzatit, és ha egy mód van rá, régit. Valami ilyesmit:

Sajnos a nagyméretű térképek vagy drágák, vagy nem léteznek, én legalábbis nem futottam bele semmi olyanba, amit megengedhetek magamnak, vagy elég nagy. A3 méretű térképre nem mondanám, hogy monumentális, na... Tapétaposzterek vannak korrekt áron, de az meg túlzás lett volna nekem, szóval nyüglődtem egy darabig, aztán belevágtam a legnehezebb, ellenben legolcsóbb megoldásba.

Szombaton bejelentettem facebookon, hogy új DIY projekten dolgozom, és nagyképűen hozzátettem, hogy "hétfőn poszt". Nem kicsit számoltam el a dolgot, de kész van és most pironkodva tárom elétek két napos csúszással.

Így indult. Elnézést a fotó minőségéért, leengedett redőny és csak a kivetítő fénye, telefonnal. Rámentem képbóttal, de így se az igazi. Szóval látható, hogy kivetítettem egy fekete sziluettet a falra, majd aprólékosan körberajzolgattam az egészet ceruzával.

Ebből se látszik sok, ilyen volt, amikor elkészült.

Így talán egy kicsit jobb. Egy kartográfus felvágná az ereit egy tompa kiskanállal, ha ezt meglátná, de nem volt cél a tökéletesség, elvégre ez csak egy faldekoráció, illetve annak is az alapja. Arcoskodásomnak (miszerint hétfőre kész) az adott apropót, hogy a körberajzolás nem egészen húsz perc alatt megvolt, aztán pedig kifestettem Afrikát nagyjából ennek a fele alatt. Afrika smafu, komolyan. Aki kitalálta a Délkelet-ázsiai szigetvilágot és a Kanadától északra található szigeteket, azt szívesen bemutatnám egy húsdarálónak...

Így néz ki "készen", plusz két estényi szenvedés után. Az idézőjel pedig azért, mert kell neki még egy réteg, helyenként átüt a festék alól az eredeti, fehér falszín, Kamcsatka környékén látszik a legdurvábban. Fekete szinezőpasztával kevert fehér diszperzittel festettem ugyanis, ez volt itthon. Ebből kitalálható, hogy a projekt teljes költsége zéró, semmi, nulla Forint. Ingyen volt. Kicsit dolgozni kellett vele és valahonnan keríteni egy projektort (köszi Matyi!), de ha kénytelen vagy festéket venni, abba se rokkan bele a családi kassza. Táblafestékkel talán még menőbb lenne...

És a földgömbbel is remekül mutat.

Meg az asztallal. Kár, hogy nincs valami gizgaz abban a vázában, megdobná az összképet. :)

Ha érdekelnek a további, aprópénzből megvalósítható DIY projektjeim és egyéb kattanásaim, csatlakozz a facebook közösségünkhöz, aki számít, jelen van, satöbbi!