Komolyan mondom, ingyen, egy fillérbe se kerül! Mármint neked, a munkahelyednek pár forintba, ha az irodai nyomtatót használod...
Én megtettem.
Az irodai nyomtató nem fog soha óriásposzter méretben nyomtatni (hacsak nem egy nyomdában dolgozol), de A4-ben igen. És ez bőven elég a Rasterbatornak, amibe akármilyen fotót feltölthetsz, feltéve hogy raszterizált posztert szeretnél. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy algoritmus szétkapja a fotót színes, vagy fekete-fehér-szürke körökre, és felismerhetően, de azért mégsem annyira klafán felnagyítja neked, amekkorára akarod. Ha éles képet szeretnél, 6 megapixel alatt nem érdemes próbálkozni.
Úgy döntöttem, teszek egy próbát, feltúrtam a Google-t egy nagyméretű képért, majd feltöltöttem és rövid processz után letöltöttem pdf-ben, kinyomtattam és teljesen bepörögve hazarohantam felapplikálni a falra...
Gyorsan ment, mert csak egy helyen rögzítettem a részeket, mondván, úgy is jó, de aztán a papír nekiállt magába szívni a szobában terjengő párát, és pöndörödött, ahogy a csövön kifér. Azért folytattam, de már láttam sötét jövőmet...
Ésígytovább...
Itt már összeállt a dolog. Jöhetett a szögelés egy jó órán át, lilára vertem az ujjaimat, de akkor is megérte, nagyon jól néz ki és elképesztően untam már szegény Finnország térképemet...
És a végeredmény.
Nyilván lehettem volna alaposabb, kimérhettem volna a helyét, használhattam volna vízszintezőt, körbevághattam volna a képeket, de eszemben sem volt bíbelődni vele, így is megfelelő. Csak kicsi. Nagyobbat akarok, és lehetőleg valami ipari vasszerkezetet, teszem azt, egy hidat! Szóval ideiglenesen jó ez így, aztán ha találok megfelelő fotótémát, ismét beizzítom a Rasterbatort. Érdemes egy próbát tenni vele, remek cucc! Csak nehogy elkapjon a gépszíj...
